Újabb gyöngyszem a romantikus, kosztümös filmek kedvelőinek, melyben a lányok mégis mernek modernek és szókimondóak lenni, a szívüket követni, a fiúk pedig bebizonyítják, hogy lehetséges egyszerre erős férfiként és érzékeny emberként viselkedni. Arról már igazán nem ez a film tehet, hogy a Büszkeség és balítélet a legtöbb nézőben már egyet jelent a BBC-s minisorozattal, hiszen az nemcsak megjelenésben előzte meg tíz évvel, hanem a játékidő is majdnem háromszorosa, emiatt pedig nyilván sokkal kidolgozottabb és részletesebb.
Mit is értékeljek hát most? Jane Austen története nyilván zseniális, azonban kétórás időkeretben lehetetlen mindent átvenni belőle. Nem tudom megítélni, hogy ha nem olvastam volna a regényt és nem látom korábban más feldolgozásait, akkor is lenne-e bennem hiányérzet, akkor is kapkodósnak érezném-e ezt a változatot? A színészek játékáról is nehéz nyilatkoznom, hiszen ez a film láthatóan már egy másik generációnak készült, mások a férfi- és női ideálok és több múlik a "körítésen", a szép látványon, az érzelmes beállításokon.
Száz szónak is egy a vége: a filmre nem lehet rosszat mondani egészen addig, míg Jane Austen történetét meséli el. Egy rajongó bármilyen feldolgozásért tud lelkesedni, így aztán nehéz objektívnek maradnia. Tény, hogy a regény ismerői hiányolják az apró részleteket is, de ha épp nem akarunk maximalisták és szőrszálhasogatóak lenni, hanem csak egy kellemes, két órás, érzelmekben gazdag kikapcsolódásra vágyunk kedves és jól ismert hőseink társaságában, akkor ezzel a filmmel nem foghatunk nagyon mellé.
4/5
