Apró titkok

Sarah és Brad látszólag boldog házasságban él a kertvárosi otthonukban, csak az a baj, hogy mással, más fedél alatt. Sarah egyedül neveli a kislányát, miközben a munkába temetkező férjét alig látja. Bradnél fordított a helyzet, ő vigyáz a gyerekre, miközben neje dokumentumfilmeket forgat. A magányos szülők a gyerekeiket sétáltatva, a játszótéren találkoznak. Egymás segítségével hamarosan újra felfedezik a szabadság és a szerelem érzését. De van-e jövője kapcsolatuknak? Titkolózzanak, vagy kezdjenek új életet? És mi lesz a gyerekekkel? (port.hu)

Furcsa bepillantani az irigyelt idilli élet kulisszái mögé és azzal szembesülni, hogy tulajdonképpen pont így NEM akarunk élni. Furcsa rájönni, hogy elkésett a felismerésünk, mert tulajdonképpen pont a saját életünket néztük. A legfurcsább pedig az ezt követő fájdalmas felismerés, amikor tudatára ébredünk annak, hogy már erőnk sincs változtatni mindezen.

A szabadság útjai után Kate Winslet egy újabb kertvárosi, unalmasan idilli háziasszony korántsem fájdalmatlan drámáját mutatja be, bár sajnos ezúttal Leo nélkül. Rátalál elvesztettnek hitt érzelmekre és rátörnek olyanok, amiket ő maga szeretne eldobni. Hihetetlenül jó alakítást nyújt ismét, egyre nagyobb rajongója leszek.

Lassú sodrású film, miről is? Leginkább talán arról, hogy fel kell nőnünk, bármennyire is fájdalmas.
Filmnézéshez mindenképp javasolnék egy, a filmhez passzoló hangulatot, és egy bukósisakot, hogy könnyebb legyen, amikor fejbe püfölik a kedves nézőt.

4/5

A legszebb dolog

Barbara (Louise Bourgoin) és Nicolas (Pio Marmai) egy csendes téli estén találkoznak először, a fiú munkahelyén egy párizsi videotékában. Kapcsolatuk nagyon hamar szárba szökken olyannyira, hogy megfékezhetetlen szerelmük, összeköltözésük után rövid idővel meghozza gyümölcsét, a legszebb dolgot egy pár életében.A kilenc hónap alatt Nicolas új munkát keres, babaszobát fest, és gyerekbútorokat szerel. Ugyanakkor Barbara minden erejével készül az anyaságra. Gyermekük megérkezése után mindkettejükben komoly kérdések vetődnek fel: Vajon lehet-e ugyanolyan hévvel folytatni egy kapcsolatot, miközben gyereket nevelnek? Vajon várnak-e minket még a barátok a péntek esti buliban? Vajon lehet-e az álmaink után menni, miközben egy csecsemő várja, hogy tisztába tegyék? Vagy egy egészen új életet kell kezdeni? (port.hu)

Ez a film ott kezdődik, ahol a legtöbb romantikus történet véget ér: a jópofa megismerkedés után a fiú és a lány egymáséi lesznek, aztán boldogan élnek, amíg... amíg meg nem érkezik a baba. És ugyan ez esetben egy kívánt, tervezett babáról van szó, mégis felforgatja hőseink életét.

Imádtam a szókimondó őszinteséget, imádtam a fiatalos lazaságot, imádtam az elveinkhez való elszánt ragaszkodást, de egyben hibáink kényszerűen-kelletlenül való beismerését is. Imádtam nézni, ahogy a két önfejű fiatal harcol egymással, sőt, önmagával is, majd apránként változik és végül felnő a könnyűnek hitt nagy feladathoz: igazi szülők lesznek.

Talán ezt a filmet kéne vetíteni a szőke hercegről meg a habos-babos, fehér ruhás esküvőről ábrándozó tinilányoknak, hogy rájöjjenek: a neheze mindezek megtalálása, megélése után jön. De ugyanakkor az is eszembe jut: miért vegyük el tőle a kedvüket? Az értékét úgyis csak akkor értik meg, amikor már ők is rátaláltak arra a bizonyos legszebb dologra...

4/5