Vágynék mondanivalóra, de nincs olyan, amit el tudnék fogadni, azt pedig már rég tudom, hogy a diploma megszerzése után sem a rózsaszín, plüss-szívecskékkel dekorált álomvilág vár majd. A karrier nem minden? Ó, ugyan már, szerelemből nem lehet megélni. A legbugyutább család is a családod, amire mindig számíthatsz? Jaj, hát ez már lerágott csont. A nagy őt nem kell keresned, mert már rég ott áll melletted? Jaj, ugyan már, tegye fel a kezét az, aki nem filmfőszereplő és mégis megtörténik vele ilyesmi. A világ minden gondjára megoldás egy jégkrémszelet? No comment, pedig még mindig ez a legutolsó szlogen a legesélyesebb a film fő üzenetének szerepére.
Vagy, ha már mondanivaló nincs, vágynék a beharangozott fergeteges vígjátékra. Csak sajnos nincs min nevetni. Minden lapos és unott: a poénok, a sztori, a karakterek... még a szolid-szelíd, rendezett, kék szemű, enyhén neurotikus Roryé is.
Nagy-nagy csalódás. Egyedüli örömöm, hogy egyetlen magas, vékony, szőke, kék szemű, csábító modorú pasi sincsen benne, mert olyat most rosszul esne viszontlátnom.
2/5